Vasárnap volt egy AFS-es összeröffenet, sütöttünk baumkuchent. Fölöttébb szórakoztató volt megsütni, és még finom is lett. Egy bot végét tekertük be alufóliával, bekentük tésztával, tűz fölé tartottuk, és mikor megbarnult, mehetett rá a következő réteg tészta. Atomgiganagyot csináltunk (merthogy egy háromfős csapatban voltam), időnként fahéjaztuk, cukroztuk is.
Arról fogalmam sincs, hogy a tészta hogyan készül, viszont a végeredmény olyan szexi lett, hogy… hát na, szóval értitek. A tovább után van néhány kép.
Mióta Japánban élek, foglalkoztat a kérdés, hogy hogyan tudom fenntartani az önpusztító, animezabbantó életmódomat. Letölteni nem feltétlen szeretnék, nem mondom, hogy hatott rám az itteni megfélemlítés, hogy mennyire ellenőrzik az embert, de azt sem, hogy nem. Persze szeretek én veszélyesen élni. Amikor tölteni kellett valamit, akkor zárt, magyar forrásból tettem meg, animét meg streamelek. Node az IndaVideóra feltöltött videók nem a képminőségükről híresek, meg nem is a legfolyamatosabb 9000 km-re lévő szerverekről HD videót streamelni.
Szóval elkeztem alternatívát keresni, amit meg is találtam a Crunchyroll személyében. Ugyan kerestem olyat, ahol nem csúnyítják az összképet felirattal, és hiába van opció, hogy japán tartalmat keressen, csak odapofátlankodik az angol felirat. (Más nyelven is vannak, magyarul nem.) Viszont ennél nagyobb gond nincs.
A Crunchyroll az animék és mangák Netflixe, és alapvetően ingyenesen elérhetőek a tartalmak, viszont a prémium fiókok eladásából tartják fent magukat. Prémium szolgáltatás a reklámok hiánya, és hogy az itteni vetítés után egy órával már elérhetőek a részek.
Lényeg, hogy amikor próbáltam, kb. 2 anime volt fent, regisztráltam, akkor is. Gondoltam, hogy csak a prémiumot akarják rámsózni, úgyhogy hagytam a fenébe az egészet. Ám kaptam tőlük finom spamet, hogy 30 napig ingyért tudnám használni a prémiumot. Természetesen nem hülyék, elindul az előfizetés, ha nem mondom le, leszopják a pénzemet, csakúgy, mint a Spofityék. Lesz, ami lesz alapon megcsináltam a prémium fiókot, aztán utána konstatáltam, hogy lokáció alapján van ilyen módon lekorlátozva a Japánból elérhető tartalom, tehát továbbra is csak két darab animét mutatott az egyébként natív iOS-es alkalmazásuk.
Na akkor VPN kell nekem! Lobogó hajjal vágtam neki keresni olyan szolgáltatót, ami működik is, és nem lehúzni akar, valamint normálisan használható iOS-en is. Aki nem tudná, hogy mi a VPN, annak összefoglalom röviden. Alapból, ha megnézünk egy weboldalt, többé-kevésbé közvetlenül kommunikál a számítógép a weboldal szervereivel. Tehát ha YouTube-on egy olyan videót néznénk, ami az adott területen le van tiltva, akkor mivel a weboldal le tudja csekkolni a gép tartózkodási helyét, meg tudja állapítani, hogy elérhetővé tegye-e a tartalmat, vagy sem. Esetemben a Cruchyroll így szivat engem. Ha VPN-t használ az ember, akkor a számítógép egy másik számítógépnek küldi el az adatokat, és az továbbítja a weboldalnak, valamint az visszafelé is így megy. A szép benne, hogy a weboldal a közbetítő gép adatait látja, és ha ez a gép történetesen nem ott van, mint ahol a felhasználó a saját gépével – márpedig ha egy helyen lennének, nem sok értelme lenne az egésznek -, akkor elérheti a számára eredetileg letiltott tartalmakat. Ezen kívül titkosításra is remek. A helyi hatóságok sem azt látják, hogy milyen weboldalakkal kommunikál a számítógép, hanem hogy végig egyetlen számítógépnek küld adatokat, és fogad tőle. Ami hátrányként hozható fel, hogy a jól használható szolgáltatások szinte kivétel nélkül fizetősek, ami érthető, az üzemeltetők nyílván nem jófejségből csinálják, amit csinálnak.
Végül eljutottam a Private Tunnel nevű VPN-szolgáltatóhoz, aminél érdekesség, illetve egyben előny és hátrány, hogy feltöltéses alapú, nem előfizetéses. Ha regisztrál az ember, kap 100MB-ot, az bőven elég letesztelni, hogy nem kamu a cucc. Ha mást meghív az ember, 200MB-ot kap, és ha az a másik ember költ is, akkor 10GB-ot kap az, aki meghívta.
Kicsit kevesebb, mint 5000 forintért töltöttem fel 100GB-tal a fiókomat, és ez a 100GB addig lesz felhasználható, míg el nem fogy. Innentől kezdve nincs szükség tovább költeni rá. Ha valaki gyakran utazik Kínába például, de kevés adatforgalmat generál ott, az évekig elvan ebből a pár ezer forintból, és nem kell mindig előfizetnie, majd lemondania a szolgáltatást. Amikor anno Kínából Facebookoztam, akkor is VPN-t használtam.
Ez a kép fogadott, miután amerikai VPN-szerverre csatlakozva indítottam a Cruchyrollt.
Fel is avattam a cuccokat, kapásból megnéztem a Fairy Tail legújabb két részét HD-ben kényelmesen az iPhone-omról anélkül, hogy fel kellett volna túrnom érte az internetet.
Sosem tetszett igazán az a téma, amit jelenleg is használok, de igazán tetszetőset csak olyat találtam, amiért fizetni kellett volna, és nem is keveset. Melengeti a szívemet, ha támogathatom egy számomra hasznos dolog fejlesztőjét, nade 40 dollárt pusztán egy témára kiadni szerintem túlzás.
Találtam egy igazán szipiszupit ma ingyen, viszont adódtak vele olyan problémák, amiket nem tudtam hirtelenjében kiküszöbölni, és nem akartam megkockáztatni egy idegbetegséges rohamot. Szó mi szó, nagyon szerelmetes dolgok tárultak a szemem elé, és gondoltam egyet, majd még egyet, aztán eldöntöttem, hogy átalakítom ezt, mert ez könnyebben személyre szabható.
Úgyhogy most van egy kicsit ilyen, kicsit olyan témám, nem a legszebb, de a mienk. Illetve az enyém. Majd még pofozgatom, hadd nőjön az egóm még egy kicsit.
Ráfér.
Friss: Még szerencse, hogy aludtam a dolgokra egyet, mert most hipp-hopp össze tudtam gányolni a maradék teendőmet. Nagyon büszke vagyok magamra.
