Felhasználói élmény

Világpolgár japán, szőrszálbaszogatás 0 hozzászólás

Alapvetően azért szeretjük az Apple-t, mert megy. Bemegyünk a boltba, megvesszük, betesszük a SIM-et, és nem kell semmi voodoo, minden megy magától. Volt szerencsém megtapasztalni az egyik japán mobilszolgáltató, az au (KDDI) kiszolgálását, ahogy mit sem sejtve elmentünk hozzájuk venni négy okostelefont (iPhone 5s, 5c, egy Sony és egy Sharp, szóval 2 iOS és 2 Droid).
Mindenkinek ismerős, amikor a nem kellően tapasztalt eladó próbálja összefoglalni a különbségeket két platform között, ugye? Jellemző, hogy felhozták, az iPhone nem kezel SD-kártyát, úgyhogy nem lehet azzal leszedni a képeket a telefonról. Könyörgöm, ki csinálja így, mióta feltalálták a szinkronizálást? Másik, hogy nem lehet TV-re kötni. Ők se hallottak még a gyári AV-adapterről, amivel egy teljes HDMI portot kapunk. Meg ott az Apple TV is. Miután visszakézből cáfoltam az eladó hülyeségeit, következett a papírmunka.

Miután egy órát már vártunk, elmentünk ebédelni (sushi, muhaha), majd vissza, és még mindig várni kellett több, mint fél órát. Végeredményben reggel 10-kor mentünk oda és volt már legalább du. 6, mire hazaértünk. Ebben persze benne van a tökölés az elején, hogy kinek melyik jó. Mert az is hihetetlen, hogy itt az au portfóliójában nincs 4,5 hüvelyknél kisebb kijelzőjű készülék. Így könnyű elérni, hogy egyedül Japánban nagyobb az iPhone-ok részesedése, mint az összes többi Androidé. Függetlenül telefont venni iPhone-on kívül gyakorlatilag lehetetlen, és az NTT Docomón kívül nincs olyan szolgáltató, ahol lehet SIM-et venni telefon nélkül.

Hogy arról is írjak, amiről a bejegyzést elneveztem: Mi következik, miután sikerül megvenni a cuccot?
Az eladó beteszi a SIM-et, és jön a hosszas tökölés azon, hogy működjön is. Emberek, tudom, hogy már leírtam, de nem tudom megunni. Az ember belép a telefonon a szolgáltató oldalára, regisztrál magának egy email-címet, majd konkrétan konfigurációs állományokat (amik jellemzően nincsenek hitelesítve) tölt le és telepít fel. Hihetetlen. Annyira messze van ez a beteszem és MEGY élménytől, hogy beszarás. És vastag beállítási segédletet készítenek csak azért, hogy az ember be tudja konfigolni az iPhone-ját. Az Androidról nem is beszélve. Kíváncsi lennék egy statisztikára, hogy mennyi pénz megy el ezekre, és mi jár egy-egy vezető fejében, ami arra motiválja, hogy szopassák a felhasználókat.

Ide kéne deportálni egy évre az összes magyart, akinek savanyú a szőlő, aztán egyből jobban értékelnék az otthoni lehetőségeket.

Függöny.