agyfasz

Negyedjére csak sikerül

Most, hogy már csak egy hajszál választ el a világ legstresszmentesebb, legkevésbé sem mindent az utolsó pillanatra hagyva pánikban ajándékokért rohangálós ünnepétől, a karácsonytól, valamint tekintve, hogy szokásomhoz híven megint egész nap egy adag reggeli gabonapelyhet és két kocka párizsi kockát leszámítva nem ettem semmit, és már erőteljesen estébe kezdett nyúlni a nap, úgy döntöttem, hogy éhes vagyok.

(tovább…)

Fuck you, Sony

Mielőtt először kicuppantam Japánba, szerettem volna egy olyan kamerát, amivel évekig szuper minőségű képeket és videókat tudok készíteni. Volt olyan tervem is, hogy csinálok egy videoblogot, úgyhogy az igények megvoltak: legyen kompakt, cserélhető objektíves és kifordítható kijelzős, hogy lássam magam felvétel közben.

(tovább…)

Mályvacukor

Véletlen megláttam, hogy a Sony kiadta a 6.0.1-es Android frissítéseit a telefonomra és tabletemre (Xperia Z3 Compact és Xperia Z3 Tablet Compact). Mikor legutóbb néztem, még csak egy bétatesztelés alatt álló rom volt, és az is csak a telefonra, úgyhogy akkor még hanyagoltam, most viszont úgy döntöttem, hogy mivel időm mint a tenger, frissítem a kütyüimet.

(tovább…)

Autós történet

Egyik nap én nem mentem iskolába, a fogadóhúgom viszont igen, viszont később egy telefonhívás keretén belül megbeszéltük, hogy ő megvár a Toyohashi vasútállomásnál, ami egy pályaudvar-bevásárlóközpont-hibrid. A cél a következő volt: bepalacsintázni.

Mivel a húgom bringával jár oda-vissza, én meg villamossal, de szerettem volna együtt hazajönni, ismét felnyergeltem a saját biciklimet, és nekilendültem az aszfaltnak.

Az érdekes a történetben az, hogy közel az állomáshoz, főút melletti biciklisávos járdán haladva, épp egy zebrán akartam átmenni, viszont jött egy mellékutcáról kikanyarodni szándékozó autó. Közlekedési lámpa nekem nem volt, az autósnak meg kellett volna állnia. Úgy láttam, hogy már lassít, és a rálátásom nemigen volt jó azon a helyen, szóval amikor már láttam, akkor a legrosszabb, amit tehettem volna, hogy ott fékezek le. Ahogy a szövegből kiderül, nem épp a lelassítás és megállás gondolata járt a sofőr fejében, úgyhogy sikerült egy kis koccanást összehoznunk. Igazából semmi nagyobb attrocitás nem ért, még csak fel sem borultam.

Már gondolati síkon temettem a napot, vártam, hogy a sofőr kiszálljon és elküldjön a fogantatásom helyszínére, meg úgy egyébként elkések. Ehelyett, ami történt az az, hogy ahogy mindketten megálltunk, kiszálltunk/leszálltunk és elindultunk egymás felé, viszont az illető nem tűnt idegbetegnek, csak megijedt, — egyébként egy apuka volt két pár éves gyerekkel a kocsiban — és arról érdeklődött, hogy jól vagyok-e, nem sérültem-e meg. Persze ennek mindehol természetesnek kellene lennie, de nem ehhez vagyok szokva. Csak a biciklivel koccant az autó lökhárítója, mondhatni jól tette a dolgát, mert rámhárította a löketet. A lényeg az, hogy én abszolút rendben voltam, úgyhogy a reakcióm ilyesmi volt: “Én abszolút rendben vagyok, nade mi van az autóval?”. Fölöttébb rosszul éreztem magam a történtek miatt, mivel ugyan nem nagyon, de megkarcolódott az autó. A vége az volt a dolognak, hogy mindketten bocsánatot kértünk, és balhé nélkül mentünk a dolgunkra.

1-2 héttel később az autóval szabályosan közlekedő fogadóanyukámnak rongyolt neki egy gimnazista biciklivel. A helyzet hasonló volt, a gyermeknek semmi baja nem lett, nem is borult, ellenben itt az autó egy karcolásnál jobban megsérült, habár az sem súlyos. Ezek után itt az a szokás, hogy telefonszámot cserélnek, értesítik a rendőrséget a történtekről, és ha a biciklinek vagy a biciklisnek baja lett, akkor az autósnak fizetnie kell. És ami itt érdekes, hogy ha bármilyen baleset történik autós és biciklis vagy autós és motoros között, mindig az autós a hibás, mert az ő járműve erősebb, az tud nagyobb kárt okozni. Ez nem feltétlen indokolatlan dolog, viszont ha a biciklis közlekedik szabálytalanul, és ő okos balesetet, nehogy már az autóst büntessék. Főleg, ha senki nem sértül meg. És itt pont ez történt. A bringás a helyszínen anyukának bizonygatta, hogy rendben van, később viszont a szüleinkeresték telefonon, hogy 50.000 yent hajtsanak be rajta. Ez kb. 110.000 forint. Úgy, hogy nem történt kár a biciklis részéről, az autóséról annál inkább. Kissé röhejesnek tartom ezt, az ilyen pénzéhes disznók meg rohadjanak meg. Mármint a saját vesztemet nem akarom, a pénzéhes disznósággal nincs baj, de az, hogy ilyen szemét móson viselkedjen valaki, az már több, mint gáz.

Szóval ez Japán, vannak hülyeségek itt is, mint mindenhol, de összességében az, hogy az ember nem csak a saját érdekeit veszi figyelembe, ráadásul ez országszerte mindenkire igaz, na ez új volt. Próbaképp el kéne játszani egy ilyet Pesten, megnézném, hogy mi sül ki belőle.

Csak akkor szegény anyukám egész nap csuklana.

Problémák a kijelzővel. Mindig, minden körülmények között.

Szinte minden eddigi telefonom esetében volt valami apró, de annál idegesítőbb problémám a kijelzővel. Mivel egy maximalista állat vagyok, és egy telefonnak a kijelzője a legtöbbet bámult dolog, így a probléma szintje hatványozódik, nekem meg hatványosan durran el az agyam.

Anno a Nokia N9-em Super AMOLED kijelzőjével voltak a technológia kiforratlansága és az alacsony felbontás miatt gondok, a HTC One-om melegedett, emiatt felül elsárgult a kijelző. Remek, mikor az ember azért költ sokat adott csúcskategóriás telefonokra, hogy ne legyen velük problémája. Nemrég itt kint vettem egy iPhone 5s-et, és most fedeztem fel, hogy ennek is sárgább felül a kijelzője, mint máshol. Remek, mondhatom. Viva Apple.

Abszurdisztán #1

Telefon prüntyen, elővesz, megnéz. Sandros gondoskodott róla, hogy ez a nap se teljen agyfasz nélkül.

Az Alkotmánybíróság szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint a honlapján kommentek közzétételét lehetővé tevő tartalomszolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő kommentek miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította.

Kérdem én: Normálisak ezek?!
Majd hosztingol mindenki külföldön, aki megteheti, és megint azok szívnak, akiknek nem kéne. Gratulálok.

Teljes hír