Az elmúlt időszak
Gondoltam olyanra, hogy minden kis mondandómat külön szedem, és új bejegyzésekbe rakom, de most olyan lelki állapotban vagyok, hogy egy szép nagy bejegyzésbe szeretném belefújni az orrom, mintsem sok kicsibe.
Tehát mikor legutoljára írtam, az volt a helyzet, hogy elmentem Németországba. Egy hetet töltöttem ott, és nagyon jó volt. A nagynénéméknél voltam, nagyon cuki az unokatesóm, mászkáltam is egy picit, szóval jó volt. Lelkiztünk is, amit nagyon szeretek, és a nagynéném bizonyos okoknál fogva megkeresztelkedett, én meg elkísértem, úgyhogy egy német katolikus misét is megjártam. Életem első miséje volt, hát mit ne mondjak, fölöttébb érdekes. Ennyi egy életre kb. elég is volt. 😀
Egy szexi vasárnapi délután jöttem haza, és már nem is tudom, hogy a héten mit csináltam, de utána vasárnap átjött néhány barátom, és társasoztunk. Írtam már korábban, hogy egy külön létforma vagyok, és ez igaz a barátaimra is, és nagyon szeretek velük lenni. Szóval ez egy régi vágyam volt, hogy ilyen társasjátékpartit tudjunk csinálni.
Van egy Cards Against Humanity nevű beteg kártyajáték beteg lelkű embereknek, ami nagyon zseniális, és lefordították magyarra, én pedig kinyomtattam és kivagdostam, úgyhog játszottunk azzal, meg van még Munchkinem, Dixitem, Condottierem, Monopolym, Tabum, meg ilyenek; de egyiknek sem volt akkora sikere, mint az elsőnek.
Jó társaságban hamar elrepült az idő, úgyhogy ahogy elmentek az emberek, (éjfélre maradtam ténylegesen egyedül) rögtön ágyba vetettem magan. Másnap viszont úgy ébredtem, hogy meghalok, mert sikerült lebetegednem… 🙁 Úgyhogy a hét első fele azzal telt, hogy az ágyamban pihiztem, hogy meggyógyuljak. Sikerült, ezért megint szerveztem egy társasozós hétvégét, sőt, ez már péntek délutántól vasárnapig tartott.
Szerintem nem írtam róla, de még Japánban, mikor a végén elég depis voltam, próbálkoztam barátkozni az interneten, és el is kezdtem beszélgetni egy animés rokonlélekkel. Volt közös témánk, ő is cicamániás, úgyhogy nagyon boldogságos voltam, és egy barátját is megismertem. És ami a legjobb, hogy eljöttek hétvégén, és nagyon szupi volt. Nagyon örülök, hogy annak idején használtam azt az appot, amin megismerük egymást, mert lett két nagyon jó barátom.
Nagyon jól sikerült a hétvége, sokat filmeztünk, játszottunk, ettünk, beszélgettünk. Hétfőn éltem a kis életem, ma kedd van, és az új pajtijaim bejöttek osztályostul Pestre a Hősök teréhez, úgyhogy az volt a terv, hogy ott találkozom velük. Viszont betegek lettek, és csak az egyikük ment el. Szóval odamentem, és elmentünk venni pörköltet, és elvittük a másik csirkének, hogy gyógyuljon meg. Szóval voltam vidéken beteglátogatóban, és az is nagyon hipiszupi volt. És most azt mondják, hogy én fertőztem meg őket, ami annyira nem jó érzés, ha az ember fejéhez vágják. Remélem, hamar meggyógyulnak, ha jól lesznek, jönnek holnap jégkorizni Pestre, és akkor én is megyek. Remélhetőleg vicces lesz.
Nos, úgy érzem, elfogyott a szó, úgyhogy ez a mese eddig tartott. Pápá.
Ezt a szösszenetet tegnap írtam meg, akkor volt kedd.